Az akkreditált PDC tanfolyam bizonyítványt nyújt a permakultúra alapképzésről, amely mind elméleti, mind gyakorlati órákat magában foglal. Az oktatók jelentős tervezési és oktatási gyakorlattal rendelkeznek, képzett és elismert szakemberek a permakultúra területén. A tanfolyam általános képet ad a permakultúráról, annak eredetéről, alapelveiről, aktuális kérdéseiről és gyakorlati alkalmazásáról. Ismereteket nyújt az ökológia, a talajtan és a vízgazdálkodás területéről, illetve módszertani tudást ad a helyszíni elemzés és értékelés, a terület-felmérés, illetve az évelő növényekre alapozó élelmiszer-termelési rendszerek témaköréből.
Mi a permakultúra?
A permakultúra egy olyan tervezési rendszer, amely megfigyeli a környezetünkben található mintázatokat, és lemásolja őket. Így a természettel együttműködve fenntartható és regeneratív élőhelyeket teremtünk mind az ember, mind a többi élőlény számára. Ezzel a szemléletmóddal kölcsönösen előnyös kapcsolatokat létesítünk a táj, az ember és az erőforrások között. A permakultúra három fő etikai elvre támaszkodik: viseld gondját a Földnek, törődj az emberrel, és a megtermelt többletet méltányosan oszd el.
A tanfolyam tematikája
Kezdés 2024. márciusában
1. Bevezetés. Filozófia, etika, PK a tájban és társadalomban
Elmélet + Gyakorlat
Az első alkalommal megérkezünk, megismerkedünk egymással, és gyakorlatok segítségével megtapasztaljuk az egymáshoz való kapcsolódás erejét. A gyakorlat során képet kapunk arról, mit jelent a közösség a permakultúrában.
Ezután megismerkedünk a permakultúra történetével, és átvesszük, mit jelent maga a permakultúra. Körvonalazzuk a permakultúra etikai és filozófiai alapjait. Elmeséljük, hogyan épül fel a tanfolyam, és hogy mi vár rátok a következő néhány hónapban.
2. A tervezés fogalmai és témakörei
Elmélet
Megismerkedünk a tervezéshez kapcsolódó kulcsfogalmakkal és témákkal. Elkezdjük megérteni azokat a fogalmakat – állandóság, változatosság, rendszer, káosz, hozam, anyagi források, időkeretek stb. –, melyek rendszerünk erejét adják. Érthetővé válik, miért a természeti mintákat követjük, hogyan növeli a rezilienciát a természetes rendszerekhez való kapcsolódás, hogyan válik stabillá, termékennyé és diverzzé a rendszerünk. Végül azt is megtudhatjuk, hogyan jelentkeznek a permakultúra etikai alapelvei a tervezés fő területein.
3. A tervezés módszerei
Elmélet
Ez alkalommal arról beszélünk, hogy miképpen figyeljük meg és elemezzük a területet, milyen alkotóelemek kerülnek a tervbe, és hogyan másoljuk le a természetes rendszereket saját területünkön. Fontos szót ejtenünk arról is, hogy ezek között az elemek között hogyan létesítsünk eleven kapcsolódásokat.
2. gyakorlat
Elmélet + Gyakorlat
Zone 0 – bevezetés a mintázatokba
Megérkezünk a térbe, csoportos gyakorlatok segítségével kapcsolódunk egymáshoz. Beszélgetünk a külső és a belső mintázatokról, és bepillantást nyerünk a 0. zóna természetébe. Megtudjuk, hogyan kapcsolódik össze a belső regeneráció a külső cselekvéssel, milyen viszony van a „vadon” és a belső értékek között. Végül beszélgetünk a szellem, a lélek és a test összhangjáról.
4. Mintázatok
Elmélet
A természetben észrevehető mintázatok különböző közegek ‒ pl. víz és föld, levegő és víz stb. ‒ találkozásánál jönnek létre. Tulajdonképpen a természetben lezajló folyamatok fizikai lenyomatai. Ha megértjük a természeti jelenségek alapmintázatait, páratlan tervezési segédeszközhöz jutunk. Ezen az órán elmélyedünk a mintázatok megfigyelésének és feltérképezésének módszereiben.
5. Klímafaktorok
Elmélet
Ezen a héten az időjárási rendszerek állnak a középpontban. Ahhoz, hogy használható terveket készíthessünk, fel kell tudnunk ismerni, hol vagyunk a Földön. A különböző klimatikus hatások megértésével egy általánosan jól használható szemléletmódot kapunk, haladóbb szinten pedig egy adott gazdálkodási célnak megfelelő mikroklímát tudunk kialakítani a saját területünkön. Ezek az ismeretek segítséget nyújtanak abban, hogy alkalmazkodni tudjunk a klímaváltozáshoz.
3. gyakorlat – tervezés
Elmélet és Gyakorlat
A gyakorlat alkalmával megismerkedünk a tervezés lépéseivel. Megtanuljuk észrevenni, mit mond nekünk a terület, meghatározzuk a terv célját, orientálódunk, megtanuljuk felsorolni a tervben szereplő elemeket, alaptérképet rajzolunk. Kialakítjuk tervezési stratégiánkat, meghatározzuk a szektorokat és a zónákat.
6. A fák és energiacsere folyamataik
Elmélet
A fák az ökológiai rendszerek kulcsszereplői. Befolyásolják az éghajlatot, hiszen hatással vannak a víz áramlására, a szélre, a hőre, a fényre, építik a talajt, és élőhelyet biztosítanak egy sor élőlénynek. Ezen a héten igyekszünk megérteni, miként kapcsolódnak ezek a bámulatos lények az ökoszisztéma többi szereplőjéhez.
7. Víz
Elmélet
A víz mindent összeköt. Ebben a szekcióban megismerkedünk a víz globális körforgásával, az általunk tervezett rendszerre gyakorolt hatásával, illetve sorra vesszük azokat a specifikus stratégiákat, amelyekkel visszatarthatjuk és hasznosíthatjuk a vizet.
4. gyakorlat – vízrendszer építés
Elmélet + Gyakorlat
Ez alkalommal megtanuljuk azokat a különféle technikákat, amelyekkel le tudjuk lassítani és meg tudjuk tartani a vizet, valamint megismerjük azokat a módszereket, melyekkel javíthatjuk a víz minőségét.
8. Talajok
Elmélet
A talaj kulcsfontosságú erőforrás. Megtanuljuk, hogyan regeneráljuk a talajokat, és hogyan alakítsunk ki egészséges tápanyagrendszereket. Beszélünk a talaj termékenységét növelő technikákról, például a komposztkivonatok és a bio-tápoldatok készítéséről, vagy a mulcsozásról.
9. Mérsékelt/nedves kontinentális éghajlatok
Elmélet
Ezen a héten áttekintjük a mérsékelt övi nedves kontinentális éghajlatok jellemzőit ‒ a növénytakarót, a hőmérsékleti- és csapadékjellemzőket, a talajt, és így tovább. Megvizsgáljuk a víz összegyűjtésének, és az energiatakarékos otthonok építésének lehetőségeit. Végül beszélünk az ezen az éghajlaton legjobban működő növénytermesztési és állattartási rendszerekről.
5. gyakorlat – földmunka
Elmélet + Gyakorlat
Megismerjük a földmunka eszközeit és technikáit, melyek segítségével kis- és nagyléptékben is alakíthatjuk egy terület felszínét, csökkenthetjük az eróziót, vagy éppen újra növényzettel boríthatjuk a tájat.
10. Nedves trópusok + Száraz területek
Elmélet
Megismerkedünk a nedves trópusok és a száraz területek éghajlati jellemzőivel, talajtípusaival, az itt alkalmazható földmunkákkal, tanulunk az építkezés és az élelmiszertermelés lehetőségeiről.
11. Akvakultúra
Elmélet
A akvakultúra olyan, rendkívül termékeny növénytermesztési és állattartási rendszereket foglal magában, melyek a magas hozamon túl az élő környezetet is képesek regenerálni. Az akvakultúra a permakultúrában természetes módon gondoskodik az oxigénellátásról, a fűtésről/hűtésről és a tápanyagáramlásról. Ez alkalommal az akvakultúrás rendszerek hasznával és kialakításával foglalkozunk.
6. gyakorlat – élő vízrendszerek alkalmazása a gyakorlatban
Elmélet + Gyakorlat
A mai napon azt vizsgáljuk, hogy a víz hogyan támogatja az élővilágot. Megismerkedünk az akvakultúrás rendszerek gyakorlati alkalmazásával.
12. Az alternatív nemzet stratégiái (közösségi PK) visszajelzés, hogyan tovább?
Elmélet
Ez a hetünk a permakultúra szociális vonatkozásairól szól – hogyan tudunk helyi közösségeket, együttműködéseket létrehozni úgy, hogy azok a fenntarthatóság, az ökológiai paradigmaváltás irányába fejlődjenek. Beszélgetünk az alternatív közösségek stratégiáiról is.
Szabad alkalom, ha menet közben igény van rá
Elmélet? Gyakorlat?
Az utolsó hetünk a permakultúra szociális vonatkozásairól szól – hogyan tudunk helyi közösségeket, együttműködéseket létrehozni úgy, hogy azok a fenntarthatóság, az ökológiai paradigmaváltás irányába fejlődjenek. Megismerjük a kapcsolódás lényegét, a csapatépítés jelentőségét. A gyakorlat során áttekintjük, mit csináltunk eddig, hol tartunk most, és merre haladhatunk együtt.